, (düh-öd-ik) k. m. dühöd-tem, ~tél, ~ött. 1) Dühössé lesz, a nagy indulat miatt öntudatát s eszét veszti. Megdühödik. 2) Úgy cselekszik, mint dühös ember szokott cselekedni. Ismét dühödöl? Ne dühödjél. 3) Dühkórba, víziszonyba esik. Nagy melegben vagy hidegben, vagy éhség miatt dühödnek az ebek.