, DISZESIT, (dísz-es-ít) áth. m. díszesít-ětt, htn. ~ni vagy ~eni. par. ~s. Ékesít, fényes pompába állít, díszessé tesz; valaminek becsét, érdemét neveli, tiszteletet szerez. Jelenlétével valamely társaságot diszesíteni. Feldiszesít. A tánczteremet feldiszesíteni. A szemérem fölötte diszesíti a nőt.