, (dor-oz-ma) fn. tt. dorozmát. Varacsk, varangy, a testnek, vagy bőrnek rögös külseje. Balatonmelléki szó.
Gyöke a metszést, hasítást jelentő dor, minélfogva rokon doroszol, doroszló szókkal, mennyiben a dorozma mintegy doroszolt, bemetélt állapota a bőrnek.