, (dob-szó) ösz. fn. A vert, ütött dobnak hangja. Dobszóra kelni, indulni, lépni, imádkozni. Dobszóval hirdetni. Uraimék, dobszóval és publikálva tudtára adatik kigyelmeteknek. (Így hirdet az érsekújvári dobos). Dobszóval eladni, elkótyavetélni, elárverezni.