, (doh-ány-os) mn. tt. dohányos-t vagy ~at, tb. ~ak. 1) Dohányt szivó. Dohányos ember. 2) Dohányt termő. Dohányos földek, dohányos kertek. 3) Dohánynyal bővelkedő v. tölt. Dohányos bolt, dohányos zsák, dohányos hordó. 4) Dohánytól büdös, dohánynyal bepiszkolt. Dohányos szoba, ruha.