, (dob-a-al-gat) áth. m. dobálgat-tam, ~tál, ~ott, par. dobálgass. Könnyeden, kényelmesen, önkényből, jó kedvvel hány-vet, dobál valakit, vagy ide-oda helyez valakit. A kis gyermek kövecseket dobálgat a lyukba. Némely határtalan hatalmú főnök csak úgy dobálgatja alárendelteit.