, (diák-os) mn. tt. diákos-t, vagy ~at, tb. ~ak. 1) Diák szokásu, modorú, erkölcsü. Diákos viselet, diákos cselekedet. 2) Diákokat tartó, élelmező. Diákos gazda, ház. 3) Diákokat szeretgető. Diákos leány, menyecske. 4) Irástudó, tanúlt, latin nyelvben jártas. Diákos ember.