, (dör-zs-öl-őd-ik) belsz. m. dörzsölőd-tem, ~tél, ~ött. Egyik test a másikkal önmagától surlódik. A kifityegő köpenyujj a kerékhez dörzsölődik. Mondatik különösen az állatokról, midőn testeiket vagy egymáshoz, vagy más testhez dörzsölik. V. ö. DÖRZSÖL, DÖRGÖLŐDIK.