, (dél-felé) ösz. ih. 1) A nap közepe táján, midőn már közelget a déli idő. Délfelé jár az idő, kifognak és etetnek a szántók. 2) Azon földi vagy égi tájék felé, melyet délinek nevezünk. V. ö. DÉL, DÉLI. A mágnestű egyik vége délfelé hajlik. Az éjszaki felhők délfelé húzódnak el.