, (hellenül δεκανος, latinúl decanus, szószerént: tizedes, németül Dechant, a perzsában dékhán előljáró) fn. tt. dékán-t, tb. ~ok. 1) Egyházkerületi esperes, alesperes. 2) Kemenesalján egyházfi. 3) A csizmaziáknál öreg legény a czéhben, kinek különös jogai, és kötelességei vannak.