, (durr-ezüst) ösz. fn. Durranó ezüst. Ha az ezüstélegre tiszta ammoniakot öntenek, s azt hosszabb ideig vele érintkezésben hagyják, fekete por képződik, mely durranó hatással bír. Ugyane vegyületet nyerhetni, ha valamely ezüstéleg-oldatba tiszta ammoniakban, kaliuméleg-hydrat oldatot öntenek. E vegyület, főleg megszárítva, néha a legkisebb okból is, példáúl, ha tollszárral érintik, nagyerővel eldurran, s a vele bánás nagy veszélylyel jár. (Knallsilber).