, (dug-vány) fn. tt. dugvány-t, tb. ~ok. Fa, virág s más növény gyönge hajtása, melyet a kertészek stb. a földbe (cserépbe, melegágyba stb.) dugnak, hogy ott gyökeret vervén, belőle új növény származzék. Szőlővessződugvány. Rózsafadugvány. Paradicsomalmadugvány. (Steckreis, Steckling).