, áth. m. dug-tam, ~tál, ~ott. 1) Töm, valamivel bizonyos hézagot becsinál. Csapot a hordóba dugni. Száját kendővel bedugni. Dugd be a szádat. Lyukat bedugni. 2) Rejt, elrejt. Hová dugjam a pénzemet? Eldugni a lopott jószágot. Dugd az ágy alá. 3) Tol, nyom. Kezét zsebébe dugni. Fejeiket öszvedugták. Valamit kidugni az ablakon. 4) Titkon, alattomban ad valamit. Az anya pénzt dug a gyermeknek az apa tudta nélkül. és akarata ellen. Némely palóczok szójárása szerént: gyug, gyuk.
Rokonok vele a latin tego, német decken, stecken, ducken, szanszkrit sztagh, finn tukin (dugok), tuket (dugacs), tuko (dugó), magyar tok stb.