, (czin-cz-og-tat) áth. m. czinczog-tat-tam, ~tál, ~ott. Czinczogásra késztet, erőtet. Holmi tréfákkal megczinczogtatni a gyermekeket. Majd megczinczogtatlak én benneteket, csak ne hallgassatok. 2) Gúnyos ért. a hegedűt igen roszúl húzza. Ugyan ne czinczogtasd azt a hegedűt, már a füleim fájnak bele.