, (czamm-og) önh. m. czammog-tam, ~tál, ~ott. Általán am. tunyán, lassan, nehezen jár, kullog. Különösen mondják a zsákmány után leskelődő sunnyogva, meghunnyászkodva járó vadakról, pl. czammog a farkas, a róka, a medve. Elczammog, kiczammog, beczammog. Rokon vele: kammog. V. ö. KAMUTI.