, (csill-a) fn. tt. csillát. 1) Szeged tájékán am. vékony szárú kis csuhu- vagy sás-, vagy kákafaj, melyet leginkább szőlőkötözésre használnak. Így nevezik a gyékény- vagy kötősásnak belét is. 2) Tésztás étek neme, talán az első értelembeni hasonlatosságnál fogva, midőn csík szóval egyeznék. 3) Növénynem a hathímesek seregéből; csészéje nincs; bokrétája hat szirmú, kinyílt, lehulló; hímszálai czérnaszálúk; tokja és magvai gömbölyűdedek, gyökere hajma. (Scilla). E harmadik értelemben idegen származású.