, (csillag-futás) ösz. fn. Levegői tünemény, midőn a szemeknek úgy tetszik, mintha valamely csillag helyéből kimozdulva megfutamodnék s aláesnék; valóban pedig nem egyéb, mint a levegőben gyulékony részekből öszveállott test, mely lángra vagy lángot kapván elég, s kialudt kocsonyaalakban a földre leesik, vagy gőz alakban elenyészik. Csillagesés vagy csillaglövelés, csillagrepülés, csillagtisztulás, midőn csak egy, csillaghullás pedig, midőn egyszerre vagy egymás után több ily test esik a földre.