, CSIKLÁND, (csik-ol-an-d vagy ~án-d) áth. m. csikland-ott, htn. ~ni vagy ~ani. Az idegeket ingerelvén, bizonyos vegyes érzést gerjeszt, mely kellemes inkább, mint kellemetlen. Csiklandja torkát a szomjuság. Csiklandja orrát a pordohány. Valakit hóna alatt csiklandani. Átv. ért. használtatik különféle indulatokról, melyektől az emberi szív és lélek kellemesen izgattatik. Csiklandja a dicséret, csiklandja a bujaság.
Gyöke az élénk mozgásra vonatkozó csik. l. ezt.
A persában sikunds am. csipkedés, csiklandás.