, (csik-ar) áth. m. csikar-t. 1) Nyomkodva csípked, feszít, forgat, csavar, szorongat. Kólika csikarja hasát. Valaki kezét csikarni. Más kezéből kicsikarni a fegyvert. 2) Átv. ért. eröltet, gyötör, kínoz, sürget valakit, hogy kierőszakoljon tőle valamit. Pénzt csikarni valakitől. Csikarni az adózó népet.
Rokon vele teker, továbbá a török csïkar-mak (tirer, chasser dehors. Hindoglu. Ausraufen, herausbringen. Vámbéry).