, (mint föntebb) fn. tt. csikós-t, tb. ~ok. Pusztai béres szolga, ki úgynevezett ménesre felügyel, azt őrzi, legelteti. Uraság csikósa. Helység csikósa. Alföldi csikósok. Káromkodik, mint csikós. Km.
"Lám megmondtam Angyal Bandi,
Ne menj az Alföldre,
Csikósoknak, gulyásoknak
Közibe, közibe.
Népdal.
Átv. ért. megvetőleg am. nyers, faragatlan, durva ember.