, (csig-a-oz) áth. m. csigáz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. 1) Csigával vagy csigára húz, teker, feszít valamit. Fölcsigázni a vödröt a kútból. 2) Kinoz, kínpadra húz, csigaformájú kínzószerrel gyötör, mint régen divatban volt. 3) Átv. ért. valamit megfeszít, túlzólag erőltet. Felcsigáz. Felcsigázni az eszét, felcsigázni követeléseit. Csigázni a barmot nagy teherrel, vagy rosz útban.