, (csics-ó) fn. tt. csicsó-t. 1) Több tájakon, am. Pista, Csicsa. 2) Csecse, csecsó. Különösen 3) fürtözött haj, felfodrozott, ékesített, cziczomázott üstök. 4) Azon ház neve, hol esténként mulatni gyülnek öszve az ismerősök. Oly czifrán öltözik, mintha csicsóba készülne. Km. Néhol, például Kecskeméten: czéczó. A magyar közmondások könyve szerént e név Csicsó várától eredett volna: Léva, Tátika lejtőt jár, de Csicsó is vendéget vár. Szirmai mondja, hogy Csicsó várában pompás lakomák tartattak. De eredetileg ez sem más mint csecse, csicsoma, cziczoma, minthogy ily társas mulatságba menéskor felcziczomázzák magukat a vendégek. Innen czéczó = cziczó, cziczoma tájdivatos változata is.