, fn. tt. cseter-t, tb. ~ek. 1) Székelyeknél am. négy, néha többfelé hasított faderéknak egyegy darabja, illetőleg negyede, melyet leginkább szermámfául használnak. 2) Szatmár vidékén vastagabbféle ilyetén deszka.
Mennyiben négyfelé hasított fának egy negyedét jelenti, az árja nyelv családbeli, négyet jelentő szókkal rokon; ilyenek a szaszkritban csatvar, csatur, zendben csatuvar, latinban quatuor, görögben τεσσαρες, a szláv nyelvekben csettari, csetare, cseturi, keturi, stiri, cztery stb. a törökben is dört am. négy. V. ö. CSETERT.