, (lásd: csěp) fn. tt. csěpp-et. 1) Kicsided része valamely folyó testnek, gömbölyü vagy hosszukás alakban. Vízcsepp, vércsepp, könycsepp, borcsepp. Cseppekben adni be a gyógyszert. Sok cseppből nagy eső válik. Km. A gőz hidegebb testet érve cseppekké fut öszve. Az izzadás cseppekben szakad homlokáról. Cseppekből áll a tenger. Km. Sok csepp követ váj, vagy: Sok csepp likat ver a kövön, vagy: Gyakor eséssel a kicsin csepp is lyukat ver. Km. Cseppenként a hordó is megtelik. Km. Utolsó csepp vérig védelmezi magát. Kár minden cseppért, mely e fínom italból elhúll. 2) Átv. ért. a maga nemében kicsin, kevés. Cseppet sem adok. Csak egy cseppet kérek. Cseppet sem félek tőle. Egy csepp becsület nincs benne. Jó az öreg ember a háznál, ha egy csepp esze sincsen. Km. Köz nyelven hallani ilyeket is: csepp kenyér, csepp liszt, csepp búza. Innen értelmezhető az aprócseprő kifejezés is, mely am. apró cseppnyi, és a kicsit jelentő csipcsop, csipcsup. Eredetileg hangutánzó, mely az ilyetén híg testnek valamely kemény alapra hullásakor, s megütödésekor hallatszó hangját utánozza, valamint a latin gutta, német Tropfen, szláv klapka is. Egyébiránt rokon vele a finn tippun, s mennyiben nedvet jelent, hasonlók hozzá a szanszkrit dhúp (gőzölög), tip (nedvez), hellen δυπτω, δευω, német Dampf, török szu (víz) stb.