, (csěn-d-ít) áth. és önh. m. csendít-ětt, htn. ~ni, vagy ~eni, par. ~s. 1) Általán: kis nemű harangot, csengetyűt meghúz, megránt. 2) Lélekharanggal csenget, vagy temetési harangozás előtt a legkisebb haranggal jelt ad. Megcsendíteni a harangot. Kicsendíteni a halottat. Valakire csendíteni. Kire csendítettek?