, (csom-a) fn. tt. csomá-t. 1) Tavaszszal a torzsából kinövő csira; máskép: csima, honnan csimota. 2) Átv. ért. a székelyeknél am. mirigyes halálvész, minthogy ez csiraforma kinövés által jelenkezik. 3) Több magyar család vezetékneve.
Alapfogalomban csomó-alakú valamit jelent. V. ö. CSOMÓ.