, (csip-ő-ös-ség) fn. tt. csipősség-ět. 1) Bizonyos testek tulajdonsága, melynél fogva az ínyekre élesen, metszőleg, savanyúan hatnak. Új bornak, eczetnek csipőssége. Sóska csipőssége, sajtnak, érett turónak csipőssége. 2) Átv. elménczkedések, gúnyszavak csipőssége.