, (cser-ěz) áth. m. cserěz-tem, v. cserz-ěttem, ~tél, vagy ěttél, cserz-ětt, htn. ~ni, vagy cserz-eni. A bőrt cser nevű lúggal puhítja, elkészíti. Egy talpat cserzenek. Km. másképen: Együtt fújják a követ. Hogy a varga cserezze ki bőrét. Km. Átv. ért. kicserezni a lovat, am. lejárni, megdögleszteni.