, CSĚPLESZ, (csep-el-esz) fn. tt. csepleszt, tb. ~ěk. Sűrüen sarjadzó bokros csalit, fiatal erdő. Átv. ért. mint melléknév am. hitvány kis termetű. Cseplesz ember. Az állati testekben, a beleknek hártyás és háló gyanánt egymásba szövődött edényei. (Omentum).