, (csěnd-ěs-ség) fn. tt. csěnděsség-ět. Csendes, azaz zaj, lárma nélküli, továbbá békés, nyugalmas állapota vagy tulajdonsága valaminek. Nagy a csendesség, mint nagypénteken a mészárszékben. Km. Csendességben élni. A tenger csendessége nem kevesbbé nagyszerű tünemény, mint háborgása.