, (csör-ge-és) mn. tt. csörgés-t, vagy ~et, tb. ~ek. Csörgével készített, sütött, főzött. l. CSÖRGE. Csörgés pogácsa, csörgés gombócz, csörgés lángos. Átv. ért. csörgés száj, azaz kisebesedett, varas.
Szabatos kiejtéssel abban különbözik a csörgés főnévtől, hogy ebben az é élesebb, amabban tompább.