, (csök-ü-en, v. csökk-en) önh. m. csökken-t. 1) Alászáll, becsěben veszt, enged, csekélyedik. Csökken ereje, vagy erejében. Csökken a gabona ára. Megcsökkent a kereskedés. Nagyot csökkenni. 3) Csökbe, azaz tuskóba ütközik, akad, botlik.
Első pont alatti érteményben a csekély, másikban a tőke szóval egy eredetű.