, CSIPŐS, (2), (csip-ő-ös) mn. tt. csipős-t, v. ~et, tb. ~ek. 1) A csipésre különösen hajlandó. Eső előtt rendesen csipősebbek a bogarak és férgek. 2) Metsző, éles. Csipős szél, csipős hideg, csipős bor, csipős must. 3) Szóval, példázgatás által vagdalódzó, böködő. Csipős versek, csipős gúny, csipős tréfa.