, fn. tt. csűr-t, tb. ~ök. 1) Pajta, gazdasági épület, melybe a learatott, kaszált gabonát, takarmányt berakják. Jobb a teli ól, mint az üres csűr. (Km.) Csűrbe hordani, csűrbe takarítani. Az egerek nem nagy fészket vernek az ő csűrében. Km.
"Csűrök, pajták, búzás vermek
Csordultig tömve legyenek.
Népies nemzeti dal.
2) Gyermekek felkiáltó szava, midőn valamit találnak. Csűr enyém!
Rokonságai a mogol dsűr, hellen χωρος, συρος latin horreum, német Scheuer, héber , magyar szérü stb.