, (csül-ök) fn. tt. csülk-öt. 1) Szökcsont, némely szökő állatok, pl. a nyúl hátulsó lábaiban, melylyel az ugrásban segíti magát. 2) Általán az állatok lábtövének legalsó csontja, mely a szárcsontok alapjául szolgál, s az ugrást ruganyossága által elősegíti. Csülökre legények, azaz talpra, lássunk a dologhoz. 3) Hasított köröm. 4) A kötélnek karikaforma vége, melybe más kötelet bele lehet húzni. 5) Csontdarab, melyet a gyermekek botokkal elütnek, vagy lyukba hajtanak.