, (csügg-ed, rokon vele a német: zagen) önh. m. csügged-tem, ~tél, ~t, vagy ~ětt. Testi, vagy lelki erejében alább hagy; teste, vagy lelke elveszti ruganyos, szivos állapotát, bátortalanná leszen, lankad, reményét, kedvét veszti. Csüggedni a nagy teher alatt. Csüggedve alább hagyni tervével. Csüggedni a harczban, reményben, hitben, bizalomban, bátorságban. Elcsüggedni az akadályok miatt. Megcsüggedni a kezdett munkában.