, CSUSZÁS, (csúsz-ás) fn. tt. csúszás-t, tb. ~ok. 1) Haladás, nem lábak vagy szárnyak, hanem egyedül a test belső ruganyossága által, pl. a kígyók csúszása. 2) Háton, faron, oldalon stb. ereszkedés, előnyomulás. 3) Sikamlás valamely sima testen, téren. 4) Átv. ért. alacson lelkű esengés, meghunnyászkodás. V. ö. CSÚSZ, CSÚSZIK.