, (csuh-a = csuh-ó, vagy suho-gó) fn. tt. csuhá-t. 1) A palóczoknál és Somogyban am. szűr, hosszú szűr. Baranyában: ruha, gúnya. 2) Szerzetesek vastagabb és durvább kelméből készitett hosszú ruhája. Fölvenni vagy levetni a csuhát. Barátcsuha. Közelebb az ing a csuhánál. (Km.) Csuhát öltött, csuhába öltözött, azaz szerzetessé lett. 3) A régieknél felső köntös, milyent a főurak, sőt királyok is viseltek. Ulászló kincstartója irja: Eadem die (29. Sept. 1495.) pro subduccione unius vestis Chuha de commissione Re Mtis sarcita de Tafatis emte sunt ulne 5. stb.
Rokon vele a török csoha v. csuha (posztó), perzsa csukha (1) vestis e lana contexta; 2) vestis monachorum), arab csiváb, német Tuch? stb.