, (l. CSÖTÖR) fn. tt. csötörtök-öt. Jelenti a hét negyedik napját, amennyiben első napja hétfő, második kedd (ketted), stb. Egyházi felosztás szerént azonban a vasárnap elsőnek vétetvén, csötörtök ötödik napot (feria quinta) jelent, s innen magyarázandó, hogy Csötörtökhely szepességi mezőváros Quintoforumnak neveztetik. Egyeznek vele a szerb tsetertek, cseh tswrtek stb. 2) Használtatik hangutánzó gyanánt ezen mondatban: Csötörtököt vetett puskája, azaz csöttent-csettent a sárkány, de a lőpor el nem sült. Nevezetesebb csötörtöki napok: zabáló vagy kövér csötörtök, azaz utósó csötörtök a farsangban; csonka csötörtök, azaz első csötörtök a nagy bőjtben; nagy vagy zöld csötörtök, azaz husvét előtti csötörtök, mely közvetlenül a nagypénteket előzi meg; áldozócsötörtök, azaz Urunk mennybemenetele napja, minthogy a katholikusoknál a husvéti gyónás és áldozás szakának ez utósó napja.