, hangutánzó elvont gyök, mely csoszog, csosztat, csoszszan származékoknak alapul szolgál. Jelenti azon gyönge hangot, melyet lábainkkal csinálunk, midőn azokat a földön húzzuk, vagy csúsztatjuk. Csisz-csosz. Rokon csúsz, csúszik igével, s ennek értelmében mint parancsoló ige előfordúl e közmondásban: Csoszsz elé szilvalé, téged is megborsolnak.