, (csor-va) fn. tt. csorvá-t. 1) Homok. 2) Öszvegyűlt tisztátalanság a bélhuzamban, milyenek az emésztetlen étel, ital, rosz epe, takony stb.
Az első pont alatti értelemben, mint folyó homokot (saburra, sabulum) jelentő szónak gyöke azon csor, melyből csorog származott, tehát = csorgó homok. Innen átv. ért. az orvosi latin nyelvben használt saburranak szószerinti fordítása.