. 1) indulat-szó, mely által a zajongóknak, lármázóknak hallgatást parancsolunk. Csitt! patt! Csitt vásár! Csitt, gyermekek! Czitt! szót sem többet! Rokon vele a franczia st (olvasd: szit), német still, angol whist, görög ησυχη, vagy ησυχα, latin taceo, tacitus stb. 2) Hangutánzó, mint a csatt (csattog) fenhangú változata, máskép: csett.