, (csót-ár) fn. tt. csótár-t, tb. ~ok. 1) Lószerszámokat ékesítő czafrangok, salangok. 2) Tul a Dunán így nevezik a lótakaró posztót, melyet a nyereg alá terítenek, máskép: csabrág. 3) A vasvármegyei Őrségben am. csoroszla.
Az első pont alatti jelentésénél fogva am. sujtár, sujtás. Innen a lótakaróra is átvitetett, mennyiben ez is néha sujtásosan van készítve. A harmadik pont alatti értelemben valószinűen a csoroszla gyöke csor rejlik, mintha csortár volna.