, (csor-g-ó) fn. tt. csorgó-t. 1) Forrás, melyből a víz csorogva bugyog. 2) Azon vonal az épületek födelei alatt, melyre rólok az esővíz lecsepeg; miért néhutt csepegőnek is hivják. Eső elől csorgó alá menni, vagy eső elől futottunk, csorgó alá jutottunk. Km. 3) Fa- vagy kőedény, melybe a forrásvíz bele foly. 4) Valamely ruhának olyan állása, hajlása, mintha víz folyna le rajta. Csorgóra áll a kalapja, az az lekonyulva.