, (csizma-dia) ösz. fn. tt. csizmadiá-t. Mesterember, ki csizmákat varr. Különböztetésül V. ö. VARGA. Czéhbeli, kontár, foltozó csizmadia. Csizmadia, Isten fia. Km. Akkor örül a csizmadia, mikor fáradt muzsikust lát, mert tánczban kopik, szakad a csizma. Km. Ritka csizmadiának jó csizmája. Km. Csizmadiát fogott, azaz lábmelegítěsben megégette a csizmáját, átv. ért. valamely ügyetlensége, különösen ügyetlen beszéde által megjárta.
Máskěp csizmazia, azaz, csizma-csia, csizmacseáló, v. csináló, mint: zubbonycsi am. zubbonycsináló, vagy paplanos. A török dsi képző szintén ez értelemben használtatik, péld. kazan (réz), kazandsi (rézmíves); sapka, sapkadsi, sapkacsináló v. kalapos; csikir (esztergály), csikirdsi (esztergályos); balek (hal), balekdsi (halász); bilmek (tudni), bilidsi (tudó, csizmadsi (csizmadia).