, (csir-ke) fn. tt. Csirké-t. Régente jelentett mindenféle apró madárfiat. Jelennen a tyúk fiát hivjuk csirkének, máskép: csibe. Sült csirke, rántott csirke. Főtt tojásból nem sok csirke kél. (Km). Ne legyen a csirke okosabb a tyúknál. (Km). Csirke csipog a nád alatt km., elárult titok, leginkább mikor a leány anyának érzi magát. Én sem vagyok mai csirke Km. Hamarább forr vize, mint a csirkét megfogta Km.
Elemezve: csir-ěg-ő, csir-ěg-e, öszverántva: csir-ke, mint: cziněgő, cziněge, czinke; fěcsěgő, fěcsěge, fěcske; ficzěgő, ficzěge, ficzke, és több mások.