, (be-fizet) ösz. áth. 1) Valamely pénztárba, illetőleg czélra bizonyos mennyiségü pénzt bead. Amit igért, amivel tartozott, utolsó fillérig befizette. Száz forintot már befizettem. 2) Átv. ért. tulajdonító ragu viszonynévvel am. valakinek kárt tesz, valakit megtorol, meggyaláz, vagy valamit megrongál. Nekem ugyan befizettek. Majd befizetek én neki. Népies alsóbb nyelvben divatos kifejezés.