, (be-felé) ösz. ih. E kérdésre hová? merre? mily irányban? am. bizonyos tájnak, térnek, helynek belsejébe irányzólag; azon oldalra, félre, részre, mely belül esik. Mikor ő befelé ment (a városba, erdőbe stb.), én kifelé jöttem. Az ember keze befelé hajlik, nem kifelé.