, (be-folyás) ösz. fn. 1) A híg testnek mozgási állapota, midőn esésénél fogva benyomúl valahová. 2) Átv. ért. erkölcsi működés, mely beavatkozás által, vagy természeténél fogva behat valamibe. Nagy befolyással bíró férfiú. Az ételitalnak nagy befolyása van az egészségre, a népek jellemére. E dologba nekem semmi befolyásom.