, (be-fűz) ösz. áth. 1) Általán valamely testet holmi szalagokkal, kötőkkel, zsinorzattal stb. öszveszorít, különösen a derekat úgynevezett vállal, öszvehúzza, karcsubbá alakítja. Halcsontos mellénynyel befűzni a derekat. 2) Tű, vagy hasonló eszközzel beleölt, belehúz valamit valamibe. A szalagot befűzni a gomblikba. V. ö. FŰZ.